2014. június 27., péntek

Újrakeresztelt állomások azaz névváltoztatások a prágai metrón

Az elmúlt évszázadok során Európa országaiban (köztük Csehországban is) számos alkalommal következett be politikai korszakváltás, gyökeres fordulat, amelynek során az addig meredeken másképp vélekedők kerültek az élre, és vezették tovább az országot. A cseh földek történetében az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozás után jött az első Csehszlovák Köztársaság, majd a náci megszállás alatt a Cseh-Morva Protektorátus. Ezt a II. világháborút követően a kommunista-szocialista eszméket vallók Csehszlovákiája követte, a Bársonyos Forradalmat követően pedig az irányítást a kapitalista alapokon nyugvó demokrácia politikai letéteményesei vették át.


Valamennyi korszak egyik jellegzetessége egyes földrajzi nevek (városok, utcák, terek, stb.) megváltoztatása (pl. Zlín városa, amelyet a szocializmusban Gottwaldovnak hívtak), mindig az adott időszakban uralkodó népcsoport, politikusi gárda vagy uralkodó igénye szerint. Akik valamirevaló „korszakalkotó politikusnak” vélik magukat azok egyik első, de mindenképpen fontos feladatuknak érzik az előző hatalomra emlékeztető nevek megváltoztatását. Ennek az átnevezési küldetéstudatnak a néha tragikomikumba hajló megnyilvánulásai Magyarországon még a mai napig is tetten érhetők, nem kis (sokak szemében tökéletesen fölösleges) vitát gerjesztve.
A prágai metróhálózat és a villamosvonalak egy része
A régi csehországi térképeket, képeslapokat böngészve is sok-sok ilyen átnevezéssel találkozhatunk, de a névváltoztatásokra ugyancsak jó példa Prága metróállomásainak nevének átalakításai is. A prágai metró - ugyan csak ez év májusában ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját-, de már számos megállóját keresztelték újra az idők folyamán.
Régi metró állomás nevek a korabeli kiadványban
A mai Dejvícka állomás egykor a Leninova nevet viselte, természetesen nem másról mint a Vlagyimir Iljics Uljanovról, a Szovjetunió első vezetőjéről elnevezve. A mai Nové Butovicét a rendszerváltás előtt Dukelskának hívták, ugyanis a Duklai-hágó, ez a Szlovákia és Lengyelország közötti határátkelő volt az egyik nevezetes II. világháborús ütközet színhelye. A felszabadító Vörös Hadsereg csapatai először itt törtek be 1944 novemberében a volt Csehszlovákia területére.

Josef Haken és Antonín Zápotocký
A mai Jinonice állomás korábbi neve Švermova volt. Jan Šverma 1936 és 38 között a kommunisták lapjának a híres Rudé Právónak volt a főszerkesztője. Róla nevezték el a cseh főváros egyik hídját is, amelyet 1997-ben egy Masaryk elnökkel az önálló Csehszlovákia megteremtésén ügyködő szlovák hősre emlékezvén Štefánik-ra kereszteltek át. Az 1985-ben megnyitott mai Anděl nevet viselő megálló egykor a Szovjetunió fővárosáról Moszkváról kapta a nevét. Cserében a „szovjet testvérek” Moszkvában Prágáról neveztek el egy megállót. De volt a B vonalon Hakenova és Zápotockého megálló is (ma Invalidovna és Českomoravská), amelyek Josef Haken-ről (a 20-as, 30-as évek politikusa), és Antonín Zápotocký-ról (Csehszlovákia második kommunista elnöke) lettek elnevezve.

A prágai metró C vonala is bővelkedik újrakeresztelt megállókban. A sort kezdjük a déli végállomásával a Háje-vel, ami egykor az űrkutatásban való csehszlovák részvételről Kosmonautů-nak neveztek el. Ahogy nálunk Farkas Bertalan, úgy akkor még északi szomszédainknál Vladimír Remek járt szovjet expedícióval az űrben.

A következő megálló a mai Opatov, amely a Družby nevet kapta. Aki kellően vén (mint mi is) annak még igen ismerős a mély filozófiai értelemtől is áthatott Druzsba azaz orosz Barátság kifejezés. A mai Chodovot egykor a metró építőinek tiszteletére Budovatelů-ra keresztelték, a Roztylyt a rendszerváltás előtt pedig Primátora Vácka-ként ismerték, az 1945 és 54 között regnáló prágai polgármester után. Vajon lesz-e nálunk valaha Demszky vagy Tarlós megálló az 5-ös vagy hatos metrón?
Roztyly, régebbi nevén Primátor Vácka megálló
Pankrác állomása korábban a Mládežnická, azaz Fiatalság nevet viselte, amely megint gyakorta szerepelt a szocialista éra névadó bizottságainak szótárában. A Vyšehrad megálló pedig Zlínhez hasonlóan Klement Gottwald, az első kommunista elnökről nyerte el dicső nevét, még anno 1974-ben. A Florenc egykor még a Sokolovská nevet viselte, míg a Nádraží Holešovice azaz a pályaudvar metrómegállója Fučíkovaként látta meg a „napvilágot”. Julius Fučík a cseh újságíró, aki 1920-tól kezdve a haláláig a Csehszlovák Kommunista Párt tagja volt. 1943-ban a nácik börtönbe vetették, majd kínzásokat követően kivégezték. Egy kis túlzással a cseh Ságvári Endrének is hívhatnánk. Neve és alakja nem keverendő össze nagybátyjával a híres cseh zeneszerzővel, katona zenekari karnaggyal, és akit szintén Julius Fučíknak hívtak.
Nádraží Holešovice
Nos amint láthatjuk az újrakeresztelési hullám a prágai metrón is végigfutott a 90-es évek folyamán, de talán egy időre most minden állandósult. No persze az idő változik, újabb keresztapa, keresztanya jelöltek jöhetnek, ki tudja mivé nevezve a jól megszokott, de ideológiai szempontból sértővé, vagy egyszerűen aktualitását vesztetté váló állomásneveket, utcákat, tereket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése